Győrújbarát képviselő testülete július 12-én határozatot hozott arról, hogy egy telektulajdonos kérésére megszünteti a Kapitány-domb egy szakaszán a „védett hegygerinc” védelmet.
A „védett hegygerinc” védelmi kategória a 2004-2005-ös módosításkor került fel Győrújbarát rendezési tervére. Ez azt szolgálja, hogy a gerincre és közelébe kerülő épületek ne befolyásolhassák kedvezőtlenül a hegygerinc sziluettjét. A 2010-ig fennálló képviselő testület magáénak érezte az elődeinek a szándékát, igyekeztek a rendezési tervet csak a legindokoltabb esetekben módosítani. Egyhangúlag ellene voltak a zöldterületek beépítésének.
A rendezési terv határozza meg többek között a területek besorolását, azt hogy hova mit lehet építeni, milyen épület magassággal. A rendezési tervet a képviselő testület módosíthatja. Az előzetes döntést követően (ez történt meg július 12-én) egy három körös véleményezési eljárás következik, utána viszont ismét a képviselő testület dönt a módosításról. Fontos tehát a véleményezési eljárás, hiszen ennek során felmerült érvek alapján a képviselők még módosíthatják korábbi döntésüket.
A testületi döntést meg kell előzni egy bizottsági előkészítésnek. Ehhez a bizottsági döntéshez készített a helyettes Jegyző egy előkészítő anyagot, amely többek között indokként tartalmazza azt is, hogy a „védett gerinc” védelem, nem igazán jelent további korlátozást, mivel gyakorlatilag az adott területre nem építhető semmi a jelenlegi besorolás szerint. Ezt a dokumentumot megismerhettük a győrújbaráti honlapról. A jegyzői előterjesztés a védelem megtartását javasolta.
Ezt követte egy Település-fejlesztési Bizottsági ülés, amelyről a hivatalos honlap nem tartalmaz semmilyen információt (meghívó, jegyzőkönyv), de az Alpolgármester honlapján szerepel a meghívó. Itt egy módosító javaslat készült (gondolom a jegyzői előterjesztést módosító), amelyet a testület a július 12-ei ülésen elfogadott. A tulajdonos kérelmének helyt adott, a „védett hegygerinc” védelem megszüntetése mellett döntött.
A jegyzőkönyv több indokot tartalmaz a védelem megszüntetésével kapcsolatban, egyrészt, hogy a szomszédos telken egy magas, a tájba nem illő ház áll már régóta. (Ez kétségkívül igaz, de mindenki döntse le maga, hogy a további védelem tekintetében ez mennyire tekinthető érvnek.)
Másik indok, hogy a terület egy völgyben helyezkedik el. Nem vagyok geodéta, meg földrajzot is régen tanultam, de helyszínen nekem ez nem völgynek tűnt.
A harmadik érv az, hogy a terület tulajdonosa egy korlátozás nélküli területre szerzett tulajdonjogot, majd azt követően korlátozták a beépíthetőséget a „védett hegygerinc” védelem bevezetésével. Számomra ez az indok is nehezen értelmezhető, mert a jegyzői előterjesztés alapján ide nem építhető semmi, a gerincvédelem csak ezt korlátozza tovább a nagyobb semmire.
A Polgármester által a civil szervezetek részére küldött előzetes véleménykérésben az alábbi bekezdés szerepel:
„A terület egy közbenső dombvonulat gerincétől a 82-es út irányából nem látszik. A beépítést tiltó a szabályozási terv ezen szakaszra jelölt védett hegygerincvonal túlzó. Az övezetben max. 3,5m magasságú épület építhető.”
A testület döntése a gerinc védelemre vonatkozott, itt már beépítési magasság is meghatározásra kerül.
A számos felmerülő kérdésre igyekeztem választ találni.
Körbejártuk a területet. A kilátóból láthatóhoz hasonló panoráma fogadott. Látszik Győrújbarát hegyi része, a kilátó, Győr, a 82-es út, Nyúl és Pannonhalma. A kérdéses telkek körül vannak kerítve és egy nagy tó van rajta. A tó helyéről kitermelt talajkupac végét pedig terméskőfal zárja két ajtóval.
A kérdések száma nem csökkent.
Megtudtam, hogy a tó a szabályok betartása mellett épült. Amikor az akkori jegyző tudomást szerzett az építéséről, akkor leállíttatta azt, amíg tisztázásra nem került, hogy a létesítéshez szükséges okmányok rendelkezésre állnak-e. Ez egy 4000 köbméteres víztároló, amely mezőgazdasági céllal készülhet. Ennek engedélyezése nem önkormányzati feladat, azt vízügyi hatóságok intézik. Ha halastó lenne akkor a létesítés önkormányzati hatáskör lenne, így nem az.
A tóhoz a Paperdő útról (illetve annak fő nyomvonaláról, mert itt minden út Paperdő utca) vasúti beton talpelemekből a telek tulajdonosa egy jól járható utat készített.
A túrát követően alpolgármesterünket értem el, hogy kérdéseimre választ találhassak. Dr. Palla Roland az első aggodalmamat eloszlatta. Feltételeztem, hogy tó léte a képviselők számára is meglepetés lesz, mivel a korábbiakban erről említés sehol nem történt. Az Alpolgármester tudott a tóról és elmondta, hogy ugyan a Település-fejlesztési Bizottság hivatalos bejárást nem tett, de a tagjai – közte Ő is – megtekintették a területet.
A következő kérdésem az volt, hogy miért írják azt, hogy nem látszik a 82-es útról ez a terület? Kiderült, hogy ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a falu területéről, a 82-es út irányából nem látszik a kérdéses hegygerinc, véleménye szerint elsősorban ez a fontos, a falu területéről csak kevés helyről látható a Kapitánydomb.
Beszélgetésünk során továbbá az is kiderült, hogy az Alpolgármester nincs ellene a meglévő zöldterületek beépítésének, hiszen azok jelenleg is magánkézben vannak és jobb, ha ezeken a területeken rendezett kertek vannak. Ugyanakkor sokkal fontosabb kérdésnek tartja azt, hogy a jelenlegi előírások szerint engedély nélkül mindenki 3 méter magas tömör kerítéssel kerítheti be a területét, szerinte elsősorban ezen kéne változtatni.
Szerettem volna azt is megtudni, hogy a testület tájékozódott-e arról, hogy a tulajdonos mit kíván létesíteni a területen? Erről sajnos nem tudtam meg többet Alpolgármesterünktől, de véleménye szerint, ha egy tulajdonos utat létesít a telkéhez, amiből a falu is profitál, akkor miért ne építhetne a saját telkére szabadon azt, amit akar.
GYŐRÚJBARÁT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT részlet
Táj- és természetvédelem
21. §(6) A szabályozási terven jelölt védett hegygerinc vonal környezetében a hegygerinc és a gerinctől -10,0 m magassági szintkülönbségig elhelyezkedő területek nem beépíthetők.
forrás: gyorujbarat.hu
Jegyzői előterjesztés a bizottság számára
Győrújbarát 4125; 4126 és 4136 helyrajzi számú ingatlanokon húzódó „védett hegygerinc” törlése
Tisztelt Képviselő-testület!
A Győrújbarát zártkerti 4125; 4126 és 4136 helyrajzi számú ingatlanok jelenleg az ingatlan-nyilvántartás szerint 2003. november 27.-óta Varga Tamás (9011 Győr, Egressy Béni u. 17. szám alatti lakos) tulajdonát képezik.
A 4125 helyrajzi számú ingatlan művelési ága „szántó” terület. A 4126 helyrajzi számú ingatlan művelési ága „kert” és „legelő” terület. A 4136 helyrajzi számú ingatlan művelési ága „szántó” és „legelő” terület.
A 8/2005. (VI. 22.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott településrendezési terv RT-7-es számú szabályozási tervlapja a kérdéses ingatlanokat mezőgazdasági kert terület (Mk) övezeteknek jelöli.
A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) 18. § (2) bekezdése alapján legelő és gyep művelési ágú területen építményt elhelyezni nem szabad. A HÉSZ 18. § (6) bekezdése alapján mezőgazdasági kert (Mk) övezetben új lakóépület nem helyezhető el.
Ebből következően a 4126 és 4136 helyrajzi számú ingatlanokra építési engedély nem adható ki.
A 2005. évi átfogó településrendezési terv-módosítást megelőző előzetes egyeztetések során a Nyugat-dunántúli Területi Főépítészi Iroda az alábbi nyilatkozatot tette: „A mezőgazdasági területeket szabályozó a HÉSZ 18. § (4) bekezdése a kert és gyümölcsös besorolású terülteken lehetővé teszi a beépítést. Ezek a kertterületek zömmel a tájrendezési terv szerint védendő gerincen helyezkednek el. Ezek az ingatlanok nem esnek olyan távolságra a településtől, hogy a kertművelő eszközök tárolását mindenképpen a helyszínen kelljen megoldani. Mivel a HÉSZ 21. § (1) bekezdése is kimondja, hogy a tájképi értékek védelmét biztosítani kell, javaslom – a gerinc, mint vonzó táji elem megtartása és védelme
érdekében – a beépítés megtiltását.”A Tervtanács 41/2004. sz. állásfoglalás 2. pontja alapján: „Az örökségvédelmi (településkép-értékelési) munkarész fontos részeként szükséges elemezni a vegyes építészeti minőség és a domboldalak és tetők kedvezőtlen beépítéséből, a túlméretezett tereprendezésből származó negatív hatásokat.”
A településrendezési terv készítője, a Talent-Plan Kft. megerősítette, hogy a védett hegygerincre vonatkozó előírás a 2005. évi átfogó településrendezési terv-módosítás második véleményezési fázisa után került a HÉSZ 21. § (6) bekezdésébe.
A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem elfogadásra a bizottság elé:
Határozati javaslat:
Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Győrújbaráti 4125; 4126 és 4136 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokon húzódó „védett hegygerinc” védelem tájvédelmi szempontból indokolt. A szabályozási terven jelölt védett hegygerinc vonal törlését a bizottság nem tartja indokoltnak, ezért nem javasolja a Képviselő-testület részére a szabályozási terv módosítását.
Győrújbarát, 2011. június 30.
Szalainé Dr. Németh Annamária
jegyző
forrás: gyorujbarat.hu
Kivonat a GYŐRÚJBARÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. JÚLIUS 12-ÉN TARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL
11.) Döntés településfejlesztési ügyekben:
11.a) Győrújbarát 4125; 4126 és 4136 helyrajzi számú ingatlanokon húzódó „védett hegygerinc” törlése iránti kérelemről döntésElőterjesztő: Árvai István bizottsági elnök
Az előterjesztés anyaga a meghívóval együtt írásban megküldésre került a települési képviselők részére.
Juhászné Árpási Irma polgármester elmondja, hogy a Település-fejlesztési Bizottság az ügyet megtárgyalta, majd hozott egy módosító határozati javaslatot.
Zólyomi Péter képviselő kéri, hogy a bizottság részéről indokolja meg valaki a módosítás okát.
Dr. Bálló Ferenc képviselő elmondja, hogy a bizottság érvei azok voltak, hogy egyrészt ez a három földrészlet nem az igazából védendő hegygerincen helyezkedik el, hanem a völgyben, ezért nem indokolt védeni, mint természeti értéket annál is inkább, hiszen a szomszédos dombon egy hatalmas ház található. A másik egy jogi érv volt, hiszen a tulajdonos 2003-ban szerzett egy korlátozásmentes tulajdonjogot, amit később egy önkormányzati döntés korlátozás alá helyezett. Aggályosnak vélte a bizottság, hogy esetleg egy kártalanítási perre kerülhet sor az ügy kapcsán, amiből kártérítési kötelezettsége keletkezik az Önkormányzatnak.
Több kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
Juhászné Árpási Irma polgármester a kiosztott írásbeli határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
A képviselő-testület 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 fő tartózkodása mellett az alábbi határozatot hozza:
121/2011.(VII.12.) Kt határozat
Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testület a Győrújbaráti 4125; 4126 és 4136 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokon húzódó „védett hegygerinc” védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek helyt ad azzal, hogy a védelem
megszüntetéséhez szükséges Településrendezési Terv módosításának költségeit teljes mértékben kérelmező köteles viselni, továbbá, hogy kérelmező tudomásul veszi, hogy a rendezési terv módosítása során közreműködő szakhatóságok döntései az Önkormányzattól függetlenül kerülnek meghozatalra.forrás: gyuorujbarat.hu
Szeretném a cikket folytatni. Polgármesterünket a hét elején tudom elérni. A tulajdonos megkeresése is a terveim között szerepel. A beszélgetéseim során többen hívták fel a figyelmem egy sokak szerint aggasztó kérdésre, a régóta húzódó, de most újból előkerült győrújbaráti reptér ügyére. Terveim szerint hamarosan erről is írok.
Kiegészítés:
Sikerült ma (2011.09.19) elérnem Juhászné Árpási Irma polgármestert. Szertettem volna megtudni, hogy tájékozódtak-e a telektulajdonos szándékairól. Azt a választ kaptam, hogy a honlapon minden, az ügyel kapcsolatos dokumentum szerepel, ezekben vannak a szükséges információk. Mondtam, hogy a tulajdonos szándékai ezekből a dokumentumokból nem derülnek ki, tudna-e erről felvilágosítást adni. A válasz sajnos megint nemleges volt: „ennél több tájékoztatást nem tudok adni és nem is kívánok”. Nem találtam a honlapon azokat a szakmai érveket sem, amik előkészítették a bizottság döntését, kérlek segítsetek, ha van ilyen írjátok meg hol!
A tulajdonos elérésére tett kísérletem sajnos megint sikertelen volt.
Nézzük csak!
A TFB határozata, egyben előterjesztés is:
„A szabályozási terven jelölt védett hegygerinc vonal törlését a bizottság nem tartja indokoltnak, ezért nem javasolja a Képviselő-testület részére a szabályozási terv módosítását.”
A polgármester előadja, hogy a TFB módosította ezen álláspontját.
Ilyen TFB ülés nem volt, vagy a külsős szakemberek nélkül történt?
Ez így hamis!
Nem találkoztam mértékadó szakemberrel, aki a gerinc védelmét megszüntetné!
A testületi többség mégis eltörölte a gerincvédelmet.
A szakmai érveket félretette, a közérdeket figyelmen kívül hagyta.
Úgynevezett „politikai” döntést hozott – érdekből döntött, de nem közérdekből!
Indoklás nincs. Pedig a kezdeményezés mögött konkrét szándék van.
Megismerhetnénk?
KÖZÜGY!
Gyula, ajánlom figyelmedbe a post végére került kiegészítést.
Mielőtt még ” útügyi” szentté avatnánk a telek tulajdonosát, szükségesnek tartom elmondani, hogy az alpolgármester által említett utat ( az alsó Paperdő betonútjától addig, ahol a mi gyümölcsösünk van – ez kb 200 m ) az ott lévő telkek tulajdonosai fizették és építették .( Biztos forrásból tudom, a férjem is rakta a beton talpakat)
Ezt az utat folytatták, elég nagy forgalmat generálva a környéken, a mi legnagyobb bánatunkra.
A TFB előtt volt az ügy. Ignác Józseffel elleneztük, de a képviselő tagok egyöntetűen megszavazták a védelem törlésének elindítását. A jegyzői előterjesztés után ezen egy kissé megdöbbentünk.
A hegytetőre épített víztározó a magyar államigazgatási és önkormányzati rendszernek a köz szolgálatára való teljes alkalmatlanságát bizonyítja.
A mezőgazdasági célú víztározóban egy levegőztető készülék van és legalább kilós halak. Az ugrásuk a kerítés mögül nézve kísértetiesen emlékeztetett a pontyok ugrására. Az meg egy hal. Tehát az önkormányzat az illetékes.
…
Az út amúgy nagyon ötletes, állandó szilárd alapot ad, nem viszi le a víz a völgybe és sok vizet el is szikkaszt.
Kolontárnak van éppen évfordulója…
Azt sem gondoltuk volna…
A 4000 m3 víz az egyenlő 1mx1mx4km vízoszloppal, vízfolyammal.
Önsúlya 4000 t. Helyzeti energiája dombról lefele megsokszorozódik…
A víz azonban nem mérgező – csak elmossa ami az útjába kerül – a halakat meg, meg lehet enni…