Hogy gondolja a jegyző?

A keddi és a csütörtöki rendkívüli testületi ülés után sem sikerült a győrújbaráti önkormányzati testület négy képviselőjének (a keddi indítványt Dr. Bálló Ferenc nyújtotta be, a csütörtöki rendkívül testületi ülés pedig Árvai István, Rácz György és Dr. Palla Roland kérte) kezdeményezésére leváltani Dr. Tarjányi Tamás jegyzőt. Pénteken interjút adott Dr. Palla Roland alpolgármester, most pedig a község jegyzőjét kérdezem:

SzZ: A törvény lehetőséget biztosít az indoklás nélküli felmentésedre, pénteken az okokat kerestük, az alpolgármester gondolatait te is megismerhetted, mi a véleményed?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Nehéz helyzetben vagyok, mert ha az ott elhangzottakkal kapcsolatban védekezni kezdek, akkor úgy néz ki mintha bűnös lennék bármiben is. Három dolog hangzott el, ebből egy kétségkívül igaz, hogy a polgármester és a jegyző között a viszony megromlott. Ennek különböző okai vannak: eltérő felfogást vallunk a hivatal vezetéséről, az ügyek intézési módjáról, a kollégákkal való bánásmódról és még sok másról. Ez még nem lenne gátja a közös munkának. Arról kedden este fél hétig nem tudtam, hogy a képviselők és a jegyző közötti viszony is ennyire megromlott volna, de ebben nyilván naív és vak voltam. Mindenesetre furcsa, hogy alpolgármester úr szerint a felmentésem oka az a felmentésemre adott válaszom. Egyetlen egyszer sem mondtam vagy írtam, hogy nem tudok a képviselő-testülettel együtt dolgozni. A polgármester már más kérdés.

Az adórendelet nem megfelelő végrehajtását nem is tudom értelmezni. Minden adóügyben megfelelően haladunk, csúszások tavaly is voltak, idén valóban a telekadó ügyében vagyunk elmaradásban az ügyintézésben, de ez egy új adónem, amit december 15-én fogadott el a testület, nekünk a január 1-jei adatok alapján kell kivetnünk az adót és február 22-én kaptuk meg a szükséges adatokat a földhivataltól, akkor kezdtük feldolgozni a mintegy 2000 telek ügyét, egy hatalmas adatbázist kell létrehoznunk, az adószoftverünk is módosításra szorult emiatt, két apró pontosítást a rendeleten is végre kellett hajtani, hogy precíz és a testület céljainak megfelelő legyen a jogszabály. Ezek után pedig az egyes telkeket egyesével megvizsgálni, szűrni kell, hogy adóköteles-e vagy sem. Mi is most tanuljuk ezt az új adónemet, a kolléganőim is. Egy új rendszert felállítani mindig több idő, a honlapról március 10-e óta egyébként akár már le is tölthető a szükséges nyomtatvány. Nem látom, milyen anyagi kár érte az önkormányzatot. Az adót eleve két részletben kell megfizetni, így az első félévi részlet valóban csúszik, mire elkészülünk a munkával, az őszi már nem fog. Emellett a kollégáimnak foglalkoznia kellett a kommunális adó, az iparűzési adó és a gépjárműadóval kapcsolatos ügyintézéssel is, mellette 14 millió forint elmaradt és hátralékos adót hajtottunk be a tavalyi év végén, idei év elején, amit a polgárok nem fizettek meg. Szerintem ez bőven kompenzál egy egy hónapos csúszást a telekadónál… Jómagam polgármester asszonynak, a testületnek is jeleztem, hogy milyen feladataink vannak, azokat milyen ütemezésben tudjuk végrehajtani, ő akkor szóban még támogatott ebben engem, egyet kért, hogy ne kelljen az embereknek késedelmi pótlékot fizetni az első félévben, ez számomra is természetes volt, hogy így küldjük ki a határozatokat.

Az ügyek lassú folyásáról azt tudom mondani, hogy a hivatal leterhelt. Hatósági ügyeinket mégis határidőben, folyamatosan intézzük, a hozzánk fordulók meg tudják ítélni, hogy milyen hozzáállással, ezt nem nekem kell minősítenem. Persze, hogy konfliktusok is vannak az ügyfelekkel, problémás ügyek is, egy önkormányzat életében ez mindennapos, főleg, hogy néha nem szimpatikus szerepben lép fel a hivatal, illetve sok feladatra nem jut pénz. Mindemellett jelenleg is kettő szép és eredményes, százmilliós pályázat fut a faluban, megkezdődött az élhető faluközpont beruházás, meg vannak számlálva a napjai a kontrasarki háznak, épp erre a telekre is kedden nyújtott be a testület egy nagyon jó pályázatot, amit aljegyző úr előkészített, kisajátítás alatt áll a csúf kis fehér épület a posta előtt, folyik a vízelvezetés rendezése, már az árajánlatokat várjuk a teljes településre kiterjedő vízrendezési tervre, amire idén költségvetési forrást biztosított a testület. Apropó, január-február hónapban a költségvetés megalkotása önmagában is minden évben nagy feladat, sok túlórát vesz igénybe, a február 15-i ülésen pedig még elismerő szavak illették a munkámat, a hivatal munkáját, a költségvetést szinte vita nélkül fogadta el a testület. Szerintem nem a felsoroltak a valódi okok, ami miatt mennem kell, de ezt én nem tudhatom, olyan mintha hirtelen vákuumba kerültem volna. Az, hogy én nem tudom a testület tempóját követni, számomra enyhén sértő és lekicsinylő kijelentés. A hibás és törvénytelen előterjesztések észrevételezéséért nem kérek elnézést, ez a dolgom. De rengeteg tennivaló van a faluban, valóban, és ezek jelentős része nem az elmúlt két évben halmozódott fel.

SzZ: Egy másik vád volt ellened, hogy nem írtad ki a bölcsőde pályázatát időben.

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Egyrészt nem én írom ki, másrészt a bölcsőde pályázatával kapcsolatban minden kész: engedélyek, támogatási szerződés. A közbeszerzési eljárás van hátra. A megvalósítást a költségvetés elfogadásakor viszont pont a képviselő-testület csúsztatta el fél évvel, hogy a bölcsőde csak 2012 nyarán nyisson meg, így egy bölcs döntéssel némi tartalékot képezve a 2011-es költségvetésben. Ezért valóban nem a márciusi testületi ülésen választottuk ki a közbeszerzési eljárást lefolytató vállalkozót, hanem arra csak áprilisban kerül sor, de márciusban is több, az önkormányzatot perrel fenyegető helyzetet kellett rendkívüli gyorsasággal eldöntenie a testületnek, ilyenkor egy jegyzőnek mérlegelnie kell a fontossági sorrendet. Nincs csúszás a bölcsőde ügyében. Hibát mindenhol lehet találni, az én munkámban is. Van is benne. De ki nem hibázik?

SzZ: Elképzelhetőnek tartod, hogy  te, mint jegyző, Győrújbaráton folytasd a munkád?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Nem. Sajnos az elmúlt héten az én bizalmam is nagy pofont kapott  a képviselőktől. Ha azt nem érdemeltem meg, hogy két és fél év munka után egyenesen a szemebe mondják, hogy mi a problémájuk velem, akkor így valóban nem tartható fenn a közös munka, ezt ki kell mondanunk. De nem mindegy, hogy ki az ok és mi az okozat. Ha ilyen általános felháborodás van, volt velem szemben és ilyen rossz a munkám, akkor én ezt meghallgattam volna és levonom belőle a következtetéseket. Nem emlékszem a záporozó szidalmakra a testületi üléseken.

De ezt az egészet félretéve, mindössze a koncepciós és rendkívüli gyorsasággal zajló eljárást nehezményezem. A szabadságom alatt felhívott a polgármester, hogy szükséges egy pályázattal kapcsolatos döntés miatt egy gyors testületi ülést összehívni kedd estére. Telefonon részletesen egyeztettem az aljegyzővel, elkészítettük a határozati javaslatot, ő kiküldte a meghívókat, tudtommal csak annyi történt volna, hogy szavaznak a képviselők a „kondipark” pályázatának az ügyében. Ennek a (keddi) testületi ülésnek az elején állt fel egy képviselő és javasolt zárt ülést egy, akkor még meg sem nevezett személyi ügyben. Engem nem tájékoztattak arról, hogy ilyet is tárgyalni kívánnak, illetve, hogy ez épp az én felmentésem volna. Több okból is törvénytelen volt az ülés, egyrészt nem voltam jelen, másrészt az érintett személy hozzájárulása nélkül ilyen ügyben nem lehet zárt ülést tartani. Ezek után úgy „döntött” a testület, hogy felajánlják nekem, hogy felmondhatok. Felhívott este fél hétkor a polgármester: „Jó estét, Jegyző úr, a testület úgy döntött, hogy felajánlja önnek a felmondás lehetőségét!” Kétszer kérdeztem vissza, hogy mit? Mert nem is értettem. Azt mondta, hogy „a jogviszonyát meg akarjuk szüntetni, a másik lehetőség, hogy felmond”. Én meg mondtam, hogy nem kívánok élni a lehetőséggel. Örültem, hogy a telefont nem ejtettem el. Majd szerda délelőtt táviratban behívatott a hivatalba, de addigra én megszakítottam a szabadságomat, gondolván, hogy ebben a helyzetben munkába kell állni, és már kint voltam Győrújbaráton.

SzZ: A polgármester a csütörtöki testületi ülésen tájékoztatott arról, hogy a számítógépedet megrongálták mit tudhatunk erről?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Az ügyben rendőrségi eljárás indult, valóban, a számítógépemet kedd estéről szerda reggelre mondjuk úgy, hogy valaki átmenetileg használhatatlanná tette, és aljegyző úrral mérlegelve a helyzetet, rendőri intézkedést kértünk, mivel ez a kötelességünk. Ha jól értesültem, akkor azért történhetett mindez, hogy ne tudjak itthonról dolgozni, vagy manipulálni, eltüntetni fájlokat. Nem tudom, miért tettem volna ilyet.

SzZ: Úgy tudom, hogy a tavalyi évben történt beruházás alkalmával lehetővé vált, hogy akár távolról is el lehessen érni a hivatal szerverén tárolt fájlokat.

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Igen, természetesen a megfelelő és legkorszerűbb biztonsági előírások betartásával, erre a fejlesztésre a testület adott pénzt. Így lehetséges, hogy akár a testületi ülésen egy laptopról, akár otthonról egy-egy dokumentumhoz a jegyző és a hozzáférési joggal rendelkező kollégák hozzáférhessenek. Így rugalmasabbá vált a munka hivatalon belül is, a kollégák is látják azokat a fájlokat, könyvtárakat, amihez hozzáférésük van, könnyebben dolgoztam távolról is, vagy sokszor csak a hivatal épületén belül az irodámon kívül. Így volt lehetséges pl., hogy tavaly a franciaországi testvértelepülésünkről is rá tudtam nézni egyes ügyekre. Mert a jegyző a munkaidején kívül is jegyző, nem csukhatja be maga mögött az ajtót. A szerver egyébként hét napra visszamenőleg rögzíti a módosításokat a fájlokban, visszakereshető bármi. Szerintem így biztonságos ma egy hivatal számítógépes hálózata.

SzZ: Igen, ez ma már általános módszer. Ha jól értem, akkor te nem a te személyi számítógépedhez, hanem a szerveren tárolt állományokhoz férsz hozzá?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Igen, így van. Nem az egyes gépek winchesterén, hanem a biztonságos szerveren tároljuk a fájlokat.

SzZ: Mi a gyanúd, ki nyúlhatott bele a gépedbe?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Nem szeretnék erről semmit sem mondani, nem tudom.

SzZ: Azzal a váddal illettek, hogy táppénzre menekültél a testület felmentési elől. Egyesek szerint a sürgősséggel összehívott második ülés is ez ellen történő védekezés volt.

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Sajnálom, hogy ezt feltételezik rólam. Tényleg nagyon rosszul voltam, nem kell túl nagy képzelőerő elképzelni ezt a stresszhelyzetet és hatásait. A konkrét egészségügyi helyzetemről azt hiszem, nem vagyok köteles beszámolni, az különleges személyes adatom. Nem volt rám jellemző a táppénzen lazsálás, utána lehet nézni.

Nem kívánom akadályozni az eltávolításomat, csütörtökön a polgármesternek és a képviselőknek küldött levelemben is jeleztem, hogy ezek után valóban nem fogunk tudni így a testülettel együtt dolgozni, a falu érdeke pedig az, hogy mielőbb nyugalom és rend legyen, olyan jegyzőt találjanak, akiben megbíznak, aki a testület tempójában, a polgármester elvárásai szerint dolgozik. Lemondani nem tudok, mert ebből nekem nagyon komoly anyagi károm származna, de ha egyenesen elmondja nekem a testület a gondjait, akkor tisztességesnek éreztem volna a kérést, és fejet hajtok a többségi akarat előtt, hiszen a testület a munkáltatóm. Békében is tehettük volna ezt, találtunk volna megoldást, mert ennek a falunak békére van szüksége. Már nem éreztem jól magam itt, nem látom biztosítva a jövőmet, komoly aknamunka folyhatott ellenem a választások óta.

A szombati napon ismét levelet küldtem a polgármesternek és a képviselőknek, ahol felajánlottam, hogy megszakíttatom a betegszabadságom és a testület elé állok, hogy megkönnyítsem az új jegyző mielőbbi hivatalba lépésének a lehetőségét, ha figyelembe veszik, hogy nekem is vannak bizonyos érdekeim, nem tudok lemondani és kedd estéről szerda reggelre az utcára kerülni, hiszen én úgy éreztem, hogy becsülettel dolgoztam, ha ez kevés volt akkor viszont valóban tovább kell lépnie a településnek. Nem vagyok pótolhatatlan.

SzZ: A szakvizsgát le tudod tenni?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Nem. Sajnos el kellett halasztanom, ilyen körülmények között nem tudok rá sem felkészülni, sem elmenni vizsgázni. A kórházi folyosó nem épp alkalmas közeg a tanulásra.

SzZ: Most, hogy dr. Pék Szabolcs aljegyző, a helyettesed is „beteget jelentett”, hogy tud az önkormányzat működni?

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Aljegyző úr péntek reggel orvohoz ment, az orvos azonnal kivizsgálásra küldte. Ilyen esetben meg kell bízni valakit a jegyzői feladatok ellátásával. Valaki kap a köztisztviselők közül egy ilyen megbízást, és ő gyakorolja bizonyos korlátokkal a jegyzői feladatokat.

SzZ: Szembesíthetlek egy pletykával? Az építésügyön állítólag megvesztegetési gyakorlat működött egykor. Állítólag ezt most te folytatod.

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Ezen csak mosolyogni tudok. Ez már csak azért is furcsa mert pont én tettem meg a lépéseket ennek a felszámolására, gyors személycsere is történt akkor ezen a poszton. A pletyka úgy hallom, onnan származik, hogy csak én írhatok alá építési engedélyeket, illetve nagyon szigorú személyes kontrollom alatt áll az építésügy. Ez talán érthető, hiszen egy személyben én felelek érte, ez a munkám, ezért jegyző a jegyző. Nem véletlen az sem, hogy az építésügyön dolgozó kollégák csak párban járhatnak helyszíni szemlére, így védettebbek a korrupciós kísérletekkel szemben, mert azért akadt ilyen az utóbbi időkben is, amit jeleztek számomra. De lehet, hogy már az is korrupció, amikor nem is oly régen egy ügyfél az építkezése befejezése után behozott egy doboz bonbont, és megköszönte a hivatal segítő hozzáállását, mert régen tapasztalt ilyet. Jóleső gesztus volt, finom volt a csoki, közösen megettük.

SzZ: Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdésekre.

Dr. Tarjányi Tamás jegyző: Én köszönöm, hogy végre valaki megtisztelt azzal, hogy megkérdez engem is.