A tavalyi jelmezbálon kalóznak öltöztem és nagyon élveztem a sikerem a nők körében, szerintem minden ismerősömnek eldicsekedtem vele, hogy milyen macsó voltam. Hízelgett volna a hiúságomnak, ha idén is így alakul, de sajnos ilyen jelmez ötletem nem volt. A John és Yoko jelmez ötletről is letettünk adottságok híján. Ötletvadászat közben bukkantam rá egy Marie Antoinette jelmezre, ez ugyan tetszett, de nagyon durvának gondoltam, meg hát nem illett bele az elképzeléseimbe, aztán foglyul ejtett a gondolat és már el sem eresztett: lefejezett ember leszek.
A legegyszerűbb az lett volna, ha találok egy kidobott próbabábút és abból indulok ki. Ilyen sajnos nem volt a padláson, de egy régi TV csomagolásában megláttam az elérendő célt csak ki kellett faragni. | |
Lehet, hogy lett volna egyszerűbb út, mondjuk rendes nikecell lapokból indulok ki, vagy papírmasét csinálok mint az indián arcánál 2008-ban, de ez is jónak bizonyult. A nagyját késsel levágtam és kint a térkövön ívesre csiszoltam ahol kellett. (Ezt csak akkor csináld ha nincs otthon sem gyerek, sem feleség! Én hibáztam.) | |
A váll lecsiszolva. | |
A nyakat már két nikecell karikából alakítottam ki, amit késsel vágtam ki, majd, két szeggel összetűztem és együtt csiszoltam le szintén kint a térkövön. Ekkor már olyan volt az udvar, mintha hó esett volna. Aztán összeragasztottam a darabokat. | |
Az idomok kialakításához gipszet használtam. Gondolom a modellgipsz az ideális, de csak hézagológipszünk volt otthon. Jelentem ez is tökéletesen megfelel a célnak. Próbáltam a csuklyás izmot, az ádámcsutkát és a kulcscsontokat formázni. Nem jutott eszembe, így nem is készült ilyen, de elég morbid lett volna a nyelőcsőnek is egy lyukat hagyni. | |
A megszáradt gipszet, egy csík csiszolóvászonnal nagyjából simára csiszoltam. | |
Volt szintén otthon (hiába aki építkezett az tudja) bahamabézs sziloplaszt, ami egészen jól közelíti a bőr színét, de az sajnos beszáradt. A hat éves festhető sziló viszon remekül vizsgázott és elég jól tapadt a gipszre, amit előtte pormentesíteni kell nedves szivaccsal. Ezt a lépést talán ki is lehet hagyni, lehet helyette egy második „simító” gipszréteg. Viszont a tapintás érzete közelebb áll így a valódi bőréhez. | |
A sziloplasztot egyszerűen, kézzel simítottam el, nedves szivaccsal meg csökkenteni lehet a felületi egyenletességeket. Ekkor azért már rákerült legalább plusz egy kiló anyag a nikecellre. | |
A festés már gyerekjáték. Ilyen irányú előképzettség nélkül komoly kihívás volt a bőrhöz hasonló szín kikeverése, hát nem nagyon sikerült. Akrilt használtunk, de gondolom a tempera is jó. Fontos, hogy a sziloplaszt festhető legyen. | |
Most már csak azt kell megoldani, hogy a nyak ott maradjon a fej felett. Kapott két lábat, azt kell egy hátizsákba csúsztatni, olyanba, amit derékban össze lehet csatolni. A láb 50-60 cm hosszú. Egy darab rétegelt falapra csavaroztam. | |
A hátuljára is leszabtam egy rétegelt lemezt, átfúrtam 4 helyen és kapupánt csavarral összefogattam. Meglepően masszív lett. | |
A legélvezetesebb dolog a vér volt. Hígított temperával nyakon öntöttük a nyakat, majd egy egy kis feketével megbolondítottuk, a csigolyacsonkot meg kicsit fehérítettük. | |
Kapott egy régi pulcsit. A nyakát gombostűvel körbetűztem, hogy minél nagyobb rész látszódjon. Kitömtem a szögletesebb részeket és az ujjat egy rossz lepedővel. Beletűztem a műkezet pár biztostűvel. A bábú azért öltözik rétegesen, mert ha csak az ing alá tömtem volna az anyagot, akkor természetellenesen pufi lett volna, így meg egy szűk ujjú pulcsival olyan hatást lehet kelteni, mintha az ing alatt egy valódi kar lenne. | |
Elhoztam a turiból a legnagyobb inget. Hasonló technikával ezt is összefestékeztem. Az ecsettel még külön lehet spriccelni egy kicsit és apró pontokat ejteni, mintha fröcskölt volna a vér. Ezeknek a gyerekek a mesterei, a frissen tisztított tükörre milliónyi fogkrémpöttyöt tudnak varázsolni a fogkefén végighúzott ujjal. A bal kéz ingujját és az oldalát is végigvágtam, majd összevarrtam úgy, mintha egy hatalmas kar lyuk lenne, így nem vágott hónaljban. Viszont nem nézett ki elég élethűen, ezért került a fél vállamra a palást. | |
A ruházat összhatás nem mutat határozott koncepciót. Az elképzelés szerint valami korabeli ruha passzolt volna a francia forradalom idejéből. De ennek kidolgozására már nem igazán jutott idő. Még egy véres zsabó volt tervben, ami elmaradt. A piros nadrágot azért választottam (túrtam), mert fel lehetett húzni a mell alá és elég bő volt, hogy a hátizsákra is rá lehessen húzni. A derekamra kötött piros selyemlepedő alá rejtettem az igazi jobb kezem. (Igen, kényelmetlen volt.) | |
Edinát kértem meg egy diszkrét hullasminkre, mert szép lefejezett akartam lenni, de aztán rábíztam magam és így lett valóban rettenetes az összkép. (Köszi Edi!) Hát én is megijedtem. (A terhes nőket előre értesítettem. 🙂 ) | |
xiloplast hagyjan, de minden haztartasban akad egy elethu mukez… :DD
hát igen, már vagy húsz éve megvan és már ez a második jelmez, amiben szerepel 🙂
Szia!
Nagyon gratulálok hozzá:) Állati jó, és közel-távol ez az első értelmes, és hozzám közel álló alkotás. (intenzíven dolgozó rocker anyuka 😀 )
Köszönöm!
Köszi Anita, örülök, hogy tetszik. Sajnos a jelmez.lap.hu-ra nem linkelték be, mert 18+-os tartalom szerepel a fotókon 🙂
Nagyon ügyes vagy,Zalán!Én kb. a második képnél abbahagytam volna az alkotást!
Előre félek jövőre mit fogsz kitalálni!:-) De számíthatsz rám,biztos kitalálok megint valami diszkrét sminket!
Köszi, számítok rád jövőre is 🙂